Lévai György a NÉP elnökének oldala

Eltűnt közel 400 milliárd forint a tavalyi GDP-ből
Írta: vasárnap 02 október 2011 - 08:36:04 |

{FBLIKENEWS}

A KSH egy módszertani változás miatt újraszámolta a bruttó hazai terméket több évre visszamenőleg, így az eddig gondolt 27 120 milliárd helyett 26 748 milliárd forint volt a tavalyi GDP. Ez 81 százalék fölé tolja a 2010-es államadósságot, de a költségvetési hiányt nem mozgatja. Viszont szigorúbb gazdálkodást követel meg a kormánytól jövőre.

NÉPHáromszázhetvenkétmilliárd forinttal kisebb volt a tavalyi bruttó hazai termék (GDP), mint ami eddig ismert volt - ez derül ki a KSH szeptember végi sajtóközleményéből. Az eddigi adatok szerint 27 120 milliárd forint volt a 2010-es GDP, ezt a számot jelentette a KSH az EU statisztikai hivatalának, az Eurostatnak is március végén, az államháztartási deficitről és államadósságról készített előzetes jelentésében. A KSH mostani közleménye szerint azonban 26 748 milliárd forintos bruttó hazai terméket jelez.

A külkereskedelmi forgalom és az egyéni vállalkozások a ludasak

A KSH az uniós előírásoknak megfelelően számos módszertani fejlesztést végzett, ezek a korrekciók pedig a GDP-számokat is mozgatják. 2008-ban 210, 2009-ben 431 milliárd forinttal kisebb GDP adódik. A lefelé mutató korrekciót 2009-ben (egyelőre csak erre az évre részletezte a statisztikai hivatal a csökkenés összetevőit) a KSH közlése szerint egy nagyobb tétel magyarázza: újraszámolták a külkereskedelmi forgalmat 2007-ig visszamenőleg, egyedileg is felkerestek nagy exportáló vállalatokat, ez alapján 291 milliárd forinttal kisebb GDP-t kaptak. Feltételezhető, hogy ez a hatás érvényesült tavaly is, de a 2009-eshez képest minimálisan kisebb mértékben. (A 2010-es változást nem magyarázta külön a KSH, és megkeresésünkre sem tértek ki rá.)


Emellett újrabecsülték az egyéni vállalkozások teljesítményét is, ez további 41 milliárd forinttal kisebb bruttó hazai terméket eredményez 2009-re, és ennél valószínűleg valamivel kisebbet 2010-re. A KSH október elején hozza nyilvánosságra az éves számokat, de a pontos okokra néhány héttel később derülhet fény, amikor a negyedéves számok is napvilágra kerülnek.

Kisebb GDP, nagyobb államadósság

A gondoltnál kisebb GDP-nek az államháztartási adatokra is kihatásuk van. A költségvetési hiányt és az államadósságot a GDP-hez kell mérni, így kell jelenteni az EU felé, ezt a számot nézik a befektetők is. A kisebb GDP nagyobb államháztartási hiányt és államadósságot eredményez a GDP-hez mérve, egyszerűen azért, mert ha a hányados nevezője kisebb  lesz, akkor a tört értéke nő.

A gyenge forint is növeli az államadósságot

Hetvenhét százalékról a GDP hetvenhárom százalékára csökkenti a kormány az államadósságot - ezt jelentette be bő három hete Orbán Viktor miniszterelnök. A kormány igyekezetét azonban a hetek óta tartó erős forint ellensúlyozhatja, ha a magas árfolyam az év végéig kitart. Az euró árfolyama jelenleg a 290 forintos szint körül mozog, és az Equilor elemzése szerint az év végéig a 285 és 310 forintos sávban marad.

Ez azért lényeges, mert az államadósság valamivel több, mint 40 százaléka devizában (főként euróban) van, ezért a forintgyengülés automatikusan növeli az államadósságot. Egy 10 százalékos forintleértékelődés 4 százalékponttal löki fel a GDP-arányos államadósságot.

Orbán adósságcsökkentő bejelentése óta ennyit nem gyengült idáig a hazai fizetőeszköz. Orbán bejelentésekor 275 forint környéként kereskedtek az euróval , a 15 forintos értékvesztés közel 5 százalékos leértékelődést jelent. Ez 2 százalékponttal emeli az államadósságot. Vagyis hiába törlesztünk vissza összesen 4 milliárd eurónyi hitelt, a gyenge forint miatt ennek a felét lényegében el is veszíti az állam, az államadósság nem az Orbán által jelzett 4, hanem csak 2 százalékponttal fog csökkenni. Ez a hatás súlyosbítja a nominálisan kisebb GDP államadósság-növelő hatását.

 

Az Eurostat kerekített éves GDP számokat vár a tagországoktól, így a tavalyi adat érvényes maradhat. 2010-ben 1132 milliárd forint volt az államháztartási hiány, kerekítve ez a GDP 4,2 százaléka . Kerekítés nélkül az akkor gondolt GDP 4,17 százaléka volt az adat, az új GDP-nek viszont már  4,23 százaléka.

Ezzel szemben az államadósságot már megdobja a kisebb GDP. Tavaly év végén 21 749 milliárd forint volt az államadósság. Ez az eddig ismert GDP 80,2 százaléka, de a most megismert GDP 81,3 százaléka. Vagyis a kisebb gazdasági teljesítmény 81 százalék fölé, több mint 1 százalékponttal feljebb löki a tavalyi államadósságszámot. A forintban kifejezett GDP zsugorodása vélhetően idén és a rá következő években is érvényesül, mert több évre visszamenőleg módosított gazdasági adatokban kivétel nélkül kisebb GDP jött ki a korábban tervezettnél, hol kisebb, hol nagyobb volt a csökkenés összege.

A GDP mérésében bekövetkező módszertani váltás így a jövőre nézve is kellemetlenséget okozhat a gazdaságpolitikai vezetésnek, mert a fent említett hatások a jövőben is érvényesülnek. Vagyis a 2,5 százalékos GDP-arányos hiányhoz jövőre forintban mérve valamivel kisebb deficitet engedhet meg magának a kormányzat a módszertani változás előtti állapothoz képest, és az államadósság is valamivel magasabb lehet.


Forrás: Origó










Hírek átvehetőek ezen rss hírforrások használatával.
rss1.0
rss2.0
rdf


Oldal létrehozási idõ: 2.9112 másodperc, 1.7793 lekérdezési idõ.