Lévai György a NÉP elnökének oldala

Közélet
Felesleges tipus váltás?
Írta: szerda 25 július 2012 - 14:24:42 |


mhu.jpg1993-ban az orosz államadósság egy részéért, pontosabban 800 millió dollárért 28 darab MiG-29-es érkezett Oroszországból, egy rekord idő alatt lebonyolított szerződéskötést követően.
 
Aránytalanul sokat műrepültek, pedig a harcászati alkalmazás sokrétűbb, és számos nagyon fontos repülési feladat alacsonyabb túlterheléssel jár, ezekre azonban kevesebb figyelmet fordítottak.
 
Mindezek ellenére a MiG-29-esben még sok potenciál rejlett, amit egyértelműen bizonyítanak a közelmúlt eseményei, több országban is az üzemidő hosszabbítás mellett döntöttek. 
Ezt követően a gépek akár 2030-ig is szolgálatban maradhatnak, vagyis kiválthatták volna a Gripen-eket.
Magyarországnak is több különböző korszerűsítési programot ajánlottak fel, de az akkori kormányzatok a NATO-ra hivatkozva mindenképpen nyugati típust akartak magyar felségjellel látni. 
Mint azóta bebizonyosodott, a szervezet részéről csak az az elvárás, hogy mindenki megfelelő színvonalon oldja meg a saját légterének védelmét, ami akár MiG-21-essel is történhet.
 
A Gripen programra költött több mint kétszáz milliárd forint töredékéből megoldhattuk volna a szükségessé váló feladatokat.
A szokásos ellenérv, miszerint a MiG-29-es üzemben tartása túl költséges, csak részben igaz.
Éppen nálunk bizonyosodott be, hogy minimális 
ráfordítással „felélő” üzemeltetés mellett a beszerzett gépek fele hosszú távon fenntartható.
Ha megmarad a légierő ipari háttere, ha történik 
együttműködés a típus NATO-n belüli üzemeltetői között, akkor számos olyan részfeladatot meg lehetett volna oldani, amelyek terén az oroszok problémásnak bizonyultak.


A DASA terve egymásra épülő fokozatokból állt, a német Luftwaffe a másodikat rendelte meg saját MiG-29-esei számára.
A fentieken felül a gépek 
megkapták a GPS navigációs rendszert is, a fotógéppuska helyére pedig

videokamera került.

A harmadik korszerűsítési csomagban már benne lehetett volna a digitális adatbusz rendszer kiépítése, amely nagymértékben egyszerűsíthette volna új fedélzeti rendszerek és berendezések későbbi integrációját.
Ugyancsak 
rendelkezésre állt volna integrált lézergyűrűs és műholdas navigációs berendezés, és alkalmazásba vehették a bevetések előkészítését nagyban megkönnyítő adatkazettát, amely a számítógépen megtervezett repülés összes navigációs, kommunikációs, és egyéb adatát tartalmazza.


mhu3.jpgAz első három csomag nem érintette a MiG-29-es harcászati képességét, ugyanis a fegyver-elektronikai rendszereket változatlanul hagyta.
negyedik verzió ezen a téren ugrásszerű előrelépést jelenthetett, ugyanis az eredeti N019-es radar helyére az amerikai Raytheon APG-65-ös került volna.
Ezt a németek már jól ismerték, ugyanis ezeket szerelték be a 
korszerűsített Phantom-jaik orr részébe.
Ez a radar eredetileg az F/A-18 
Hornet számára lett kifejlesztve, és nem csak légi célok ellen kiváló, hanem a csapásmérő bevetéseknél is jó hasznát lehet venni.
Ezzel 
párhuzamosan cserére szorult volna a bevetési számítógép, és a pilóta látómezejében lévő HUD berendezés is, a besugárzásjelző és a többi önvédelmi eszköz, mint például az infracsapda szóró kazetták.
A műszerfal 
ennél a verziónál alaposan átalakult, színes képernyős kijelzők beépítését tervezték.
A radar és a többi említett rendszer cseréje megalapozhatta 
volna nyugati fegyverek integrációjának lehetőségét is, természetesen a negyedik csomag költsége volt a legmagasabb.


A németek tapasztalatai alapján kezdték meg kitolni a 800 órás ipari javítás intervallumát, és ezzel párhuzamosan történt a részleges állapot szerinti üzemeltetésre történő átállás.
Először 1100 óra és 11 év, majd 
végül 1500 óra és 13 év lett a határ, amelyet követően már nagyobb mélységű javítás vált szükségessé.


Mivel csak a második csomag lett végrehajtva, ezért ezzel kapcsolatban álltak rendelkezésre megbízható költség kalkulációk, a többiről csak becslések lehettek. Annyi bizonyos, hogy 14 gép nagyarányú korszerűsítése, és üzemidő hosszabbítása (4000 órára és 40 évre) jóval kevesebbe került volna, mint a Gripen program, ugyanakkor a szükséges feladatok ellátását kellő színvonalon biztosította volna.
Ehhez azonban hangsúlyozni kell, hogy 
megfelelő hazai ipari háttér szükséges, amely sajnos már nem áll

rendelkezésre.
A Dunai Repülőgépgyárnak pedig a helikopter flotta és a 
vadászgépek korszerűsítése huzamos időre biztosíthatta volna a fennmaradást.


mhu4.jpgA „Turul” program részben az MRCA/M2 típuson alapult , ez az egyik MiG-29M átépítésével született többfeladatú vadászbombázó prototípus volt, amely később a MiG-35-ös alapjául is szolgált.
Magyar szakértők megtekintették a 
Zsukovszkíjban a már létező átalakított gépeket, amelyek főbb rendszereit és berendezéseit megkaphatták volna magyar MiG-29-esek is.
Az igazsághoz 
tartozik, hogy akkor még egyik orosz típus sem volt érett a szériagyártásra, vagy átalakításra, még éveket kellett várni, mire az SzMT realitássá vált.


Az „orosz út” politikai támogatása azonban az ezredforduló idején hiányzott az akkori kormányzat részéről, a német megoldás választása azonban nagyon komolyan felmerült, hiszen a DASA-val szándéknyilatkozat aláírására is sor került.
Hogy a négy közül melyik verzióról volt szó, az nem ismeretes, de a 
leginkább valószínű, hogy a Luftwaffe által is alkalmazott másodikról, amely még elviselhető költségek mellett részleges NATO együttműködési

képességet adhatott.

Aztán a dologból nem lett semmi, először a használt F-16-osok rendszeresítését jelentette be 2001 elején a Nemzetbiztonsági Kabinet, majd a konkurencia és a hazai sajtó heves támadását követően a svédek is
ajánlatot tettek.
Noha 2011 nyár végén még kecskeméti műszakiak utaztak 
Hollandiába tanulmányozni a Falcon üzemeltetését, néhány héttel később egy vargabetűt követően a vélt gazdasági előnyök miatt a svéd ajánlat elfogadását jelentették be egy nappal az Al Qaida USA elleni támadása előtt.



mhu5.jpgA gépek mennyisége a két századnyi (24 db) helyett máig sem tudni, hogy 
milyen sugallatra 14 lett, a JAS-39A/B gépek tíz éves lízing szerződését a 2002-es kormányváltást követően alapjaiban módosították. A jóval költségesebb C/D rendszeresítésére került sor, ugyanakkor a szerződés módosítás az akkori költségvetés számára sokkal kedvezőbb részletfizetési lehetőséget adott.
Ennek a levét most issza az ország, ugyanis a törlesztés 
most jóval magasabb, de még egy további okból is.
Svéd koronában történik 
az elszámolás, és a forint ezzel szemben is jelentősen gyengült.


A következő években nagyon valószínű, hogy az ország gazdasági helyzete nem teszi lehetővé a repülések intenzitásának növelését, amire pedig nagy szükség lenne.
A legkisebb tételeken igyekeznek spórolni, ugyanakkor a 
lízingdíjat ki kell fizetni.
Ha nem módosítják a szerződést, akkor nagyon 
valószínű, hogy a tíz év elteltével a rendelkezésre álló repült óra mennyiséget nem használjuk fel, ami tiszta haszon a svédek számára, hiszen kevesebb alkatrész, kevesebb időszakos munka, amit nekik kell állni.

Egy olvasó. 

megjegyzés: A grippenek még 4 évig maradhatnak hisz a lizing  tudtunbkkal akkor jár le ....a legtöbb 4000 órán tul van....

A mig29esek még 1000 órát se repültek,ujnak mondhatók e téren....nem értjük...

forrás: Link






Figyelem az oldalon megjelenő írásokban szereplő helyek, adatok, dátumok, életrajzi adatokban szereplő átfedések, vagy simán csak átfedések, pusztán a véletlen művei, szüleményei ! Az, hogy a blogon megjelent cikkekben szereplő emberek ugyanazon a helyen éltek, dolgoztak vagy ugyanabba az iskolába jártak szintén csak a véletlen szüleményei.
Minden az ilyen adatokból levont összefüggés, vagy következtetések pusztán a véletlen művei !

Hírek átvehetőek ezen rss hírforrások használatával.
rss1.0
rss2.0
rdf