Lévai György a NÉP elnökének oldala

Közélet

Közélet
Titkos IMF-jelentés
Írta: szombat 07 május 2011 - 10:57:49 |

Ha Magyarország, amelynek alig van hadserege, képes megfutamítani az IMF hadtestjét, altábornagya pedig belénk törölheti a bakancsát, akkor vérszemet kapnak a nagyobb és erősebb országok is.

A Nemzetközi Valutaalap vezérkari főnökeinek egyesített bizottságához. 


Tisztelt tábornok urak!

Azért fordulok Önökhöz ebben a természetesen szigorúan titkos levélben, mert a Nemzetközi Valutaalap fennállása óta talán legsúlyosabb vereségét szenvedte el. Volt már konfliktusunk a világ számos országával, anyagi segítségünket és tanácsainkat nem mindig és nem mindenhol fogadták örömmel, hiszen a pénz folyósítását kemény feltételekhez kötöttük, de olyan még nem fordult elő, hogy a világ elsőszámú pénzügyi intézményét egy hangyányi kis ország kipaterolja. 


Beszéljünk egyenesen: valószínűleg nem tévedek, ha feltételezem, hogy Önöknek fogalmuk sincs, hol található a világtérképen ez a Magyarország nevű hely. Atomfegyvereik nincsenek, olajuk szintén nincs, és még csak egymilliárd lakosukkal sem fenyegethetik a világot, mert már tízmilliónál is kevesebben vannak. 

És mégis. Abban a háborúban, amelyet mi a világ népei és szuverén országai ellen folytatunk, hogy végre totálisan leigázhassuk és utána kényünkre-kedvünkre szipolyozhassuk őket, legyőztek bennünket. Méghozzá nem is teljesen váratlanul. Csapataink a magyarok tavaly nyári váratlan támadása nyomán egyszer már letették a fegyvert, hogy időt és tűzszünetet nyerjenek, de tábornokaink azt hitték, legföljebb egy csatát vesztettek el, a háborút nem. 

Még idén áprilisban is, amikor a magyar vezénylő tábornok Budapesten fogadta John Lipsky tábornokot, az IMF vezérigazgató-helyettesét, azt a következtetést vontuk le, hogy a magyar kormány nem akarja tovább feszíteni a húrt, hiszen Orbán tábornok a Magyarország által tervezett strukturális reformokról tájékoztatta a mi emberünket, nem pedig ultimátumot adott át neki a távozásra.

Ehhez képest mostanra, május első napjaira kiderült, hogy a magyarok elaltattak bennünket, csapataik az éj leple alatt körülvették állásainkat, és mire felébredtünk, Matolcsy altábornagy diadalittasan jelenthette be, hogy Magyarország élet-halálharcot, gazdasági szabadságharcot folytatott pénzügyi függetlenségéért, és a magyar gazdaságtörténet legnehezebb, legkockázatosabb harcában sikerült kipaterolnia az IMF-et. Itt tartunk most, uraim.

De hogy jutottunk idáig és mi lesz ennek a súlyos háborús vereségnek a következménye? Érdemes gondosan elemezni a történteket. Orbán főparancsnok tavaly július 15-én még úgy fogadta a Nemzetközi Valutaalap küldöttségét, mint szövetségest. Az IMF és az Európai Unió küldöttsége ugyanis az általunk közösen folyósított, összesen 20 milliárd eurós hitelről szóló megállapodás szokásos felülvizsgálatára érkezett Budapestre, Matolcsy altábornagy pedig előzőleg kijelentette, hogy Magyarország új, elővigyázatossági hitelszerződés megkötésére készül a Valutaalappal. 

Éppen ezért delegációnkat váratlanul érte, hogy a miniszterelnök a találkozón vezénylő tábornoki egyenruháját viselte, majd a nyilvánosság elé már úgy állt ki, hogy a velünk kötött szerződés októberi lejártáról beszélt, azt magyarázva, hogy Magyarországnak csak egyetlen kötelessége van, a 3,8 százalékos hiánycél betartása, nekünk pedig nincs beleszólásunk abba, hogy ezt ők hogyan érik el. Pár nappal később aztán kereken közölte, hogy ősztől a magyar kormánynak már nem is lesz dolga az IMF-fel, ami ugyan nem volt igaz, viszont azt jelentette, hogy valamennyi fronton meg kellett kezdenünk a visszavonulást.

Önök is emlékeznek rá, uraim, hogy a szövetségesi viszony felrúgása mennyire váratlanul ért mindannyiunkat, ám a magunk részéről ennek ellenére igyekeztünk nem kirobbantani a nyílt háborúskodást. Sőt egy ideig az volt a benyomásunk, hogy a magyar hadvezetés sem törekszik a nyílt háborúra, hiszen Orbán miniszterelnök még tavaly, a nyár folyamán egy parlamenti felszólalásában közölte, hogy Magyarország köszönettel tartozik az IMF-nek, amiért kihúzta a bajból. Azt hittük tehát, hogy nem vívják olyan forrón ezt a hidegháborút, de be kell látnunk, hogy naivak voltunk. Csapdába csaltak bennünket, és mi óvatlanul beleestünk, lebecsülve, csupán egyszerű hangoskodónak nézve ellenfelünket.

A helyzet éppen ezért a lehető legsúlyosabb. Megnéztem a magyar értelmező szótárban, hogy mit jelent a kipaterolni kifejezés, és mondhatom Önöknek, hogy sajnos ki vagyunk dobva, ki vagyunk rúgva, méghozzá meglehetősen lekezelő fölényeskedéssel. Ha Magyarország, amelynek alig van hadserege, képes megfutamítani az IMF hadtestjét, altábornagya pedig belénk törölheti a bakancsát, akkor vérszemet kapnak a nagyobb és erősebb országok is. Gondolják végig, mi lesz akkor. 

Ha nem kellünk senkinek, mert minden ország kivívja pénzügyi függetlenségét, akkor vagy nem fizetik vissza az általunk, vagyis a gazdag tagországok által nyújtott hiteleket, vagy ha visszafizetik is, újabbakra nem tartanak igényt. Kitör a felelős pénzügyi politika, a globális el nem adósodás új korszaka, amelyben senki nem költ többet, mint amennyi pénze van, vagy onnan rabol, ahonnan tud, mint ahogy Orbán vezénylő tábornok a magán-nyugdíjpénztáraktól. Aztán ha elfogy a pénz, megint jönnek hozzánk.

Azt javaslom ezért a vezérkari főnökök egyesített bizottságának, hogy indítson ellentámadást, amíg nem késő. Az Unióval együtt kérje vissza azonnal a húszmilliárd eurót, és akkor majd tárgyalhatunk arról, hogy ki paterol ki kicsodát. Gyors döntésüket várva egy washingtoni bunkerben. 

Dominique Strauss-Kahn, vezérigazgató

Forrás: Népszava


Közélet
Felgyorsítják a kilakoltatások ügymenetét
Írta: szombat 07 május 2011 - 10:05:59 |

Felgyorsítják a kilakoltatások ügymenetét !

A Fidesz népjóléti kabinetjének vezetője, Nagy Katalin bejelentése szerint ősszel változhat a végrehajtási törvény. Ez „A társasházak jogi szabályozásának problémái” című budapesti konferencián hangzott el. Az indoklásban szintén a társasházak problémáit nevezték meg.

 
Ennek ellenére nyilvánvaló, hogy a módosítás célja egyszerűen a hitelcsapdába került magyarok mielőbbi kirakása otthonaikból. Úgy tűnik, nagyon kell a hely. Sürgősen.

Bánfalvi Béla – Jövőnk.info


Közélet
Farizeusok bolygója
Írta: péntek 06 május 2011 - 13:51:32 |

Átalakuló globális értékrend




A globalizáció folyamata során, úgy tűnik, nem alakult ki egy „elementáris erkölcsi kód”, amely a nemzetköz kapcsolatok, a különböző kultúrák és civilizációk közötti párbeszéd alapjává vált volna. Épp ellenkezőleg, a „fundamentális” vonások erősödése észlelhető a globalizáció jelenlegi szakaszában – állítja Borisz Tumanov a gazeta.ru-ban megjelent írásában. 

Európai karikaturisták az intellektuális szabadságra hivatkozva egymással versengve rajzoltak nyilvánvalóan sértő ábrákat Mohamed prófétáról. Terry Jones amerikai lelkipásztor Koránt égetett a szabadság nevében és nagyon elégedett volt, amikor válaszul erre a muszlim fanatikusok halálos áldozatokkal járó megmozdulásokat szerveztek Afganisztánban. Sikerült ezzel is demonstrálni, hogy, úgymond, az iszlám a gyilkosok vallása.

Marilyn Davenport, a kaliforniai republikánusok egyik vezetője olyan karikatúrákat terjesztett Obama elnökről, melyek őt csimpánz alakjában ábrázolják.

Ezek a jelenségek a nyugati társadalmakban meglévő amoralitásról árulkodnak. Nem mintha persze Oroszországban különb lenne a helyzet, ahol a „nem oroszokkal” szembeni rasszista indulatok elszabadulása észlelhető.Nyilvánvaló, hogy a liberalizmus, tolerancia, az ember személyiségének és jogainak tisztelete, más vallások és kultúrák tisztelete, szolidaritás eszményei világszerte kudarcot vallottak. Az utóbbi évtizedekben ezek az eszmények határozták meg a globalizáció folyamatát.

A második világháború után született első nemzedék még ezen értékrend szerint igyekezett alakítani a világot, melyben fontos szerepet játszott a nácizmus által okozott tragédia. A nácizmus nyíltan hirdette a rasszizmust, a népek „árjákra” és „nem árjákra” osztását, a nemzeti egoizmust, az erőszakot, a humanizmus értékeinek „meghaladását.

A második világháború után kialakult értékrend szerint logikus folyamat volt az afrikai gyarmati rendszerek felbomlása, bár ez nem mindig volt békés (algériai háború) s a rasszista előítéletek sem vesztek ki teljesen.A globalizáció során úgy tűnt, a Nyugat egy ideált testesít meg, s a „világ többi része” ezt tekinti mintának. Ezeket a nézeteket csak felerősítette a szocialista tábor bukása és részeinek csatlakozása a nyugati intézményrendszerekhez. A „szólásszabadság”, az „emberi jogok”, a „tolerancia”, a „politikai korrektség” szinte vallásos kultusza alakult ki.

Csakhogy bármilyen jó eszme abszurditásig elvitt felfogása önmaga ellentétét termeli ki, mint ezt Jones lelkész esete demonstrálja.A fenti értékek kezdenek kiszorulni, a szociális egoizmus nyomán leépülnek azok a morális értékek, amelyek a társadalom egészének boldogulását tekintették célnak. A nemzetközi politikában előtérbe került a cinizmus és a demagógia. A képmutatás már nemcsak a nagypolitikában elvárt magatartásforma, hanem az emberi kapcsolatokban is. Az emberi jogokat méricskélő Human Rights Watch szervezet felmérései inkább egyfajta rituáléra emlékeztetnek, a „mi kutyánk kölyke” azért csak a „mi kutyánk kölyke” marad.

A gyengébbek, mint például a belorusz vezetés ellen szankciókat vezetnek be, viszont a Nyugat gazdasági okokból soha nem merne szankciókat foganatosítani Oroszország, Kína vagy éppen Szaúd-Arábia ellen, ami még inkább megerősíti az ottani rezsimeket.

Az „emberi jogok” kérdése mára holmi úri passzióvá vagy a politikai nyomásgyakorlás eszközévé vált, sokszor mindenféle reális tartalom nélkül.Az erősek egyelőre még nem kételkednek morális fennsőbbségükben, cinikusan felmentik saját amorális cselekedeteiket, ami viszont másokat is ugyanilyen amorális lépesekre sarkall.


(Borisz Tumanov: Planyeta fariszejev, gazeta.ru)


Közélet
Tovább csökkenhet a szegényebbek fizetése
Írta: péntek 06 május 2011 - 11:14:40 |

Közel két és félszer nagyobb összeget von ki a 2012-ben a kormány az adójóváírás rendszeréből, mint 2010-ről 2011-re. Az alacsonyabb keresetűek körében tehát még nagyobb mértékű béremelésre vagy kompenzációra lesz szükség ahhoz, hogy mindez ne járjon a nettó bér csökkenésével – írja csütörtöki számába a Világgazdaság.



Tavalyról ez évre az adójóváírás átalakítása 75,7 milliárd forintos megtakarítással jár, jövőre ennél 2,4-szer nagyobb szigorra lesz szükség a konvergenciaprogramban vállalt 180 milliárd forintos lefaragáshoz – ez világlik ki a büdzsé egyik háttéranyagán alapuló számításából – olvasható a napilapban.


Közélet
Éhséglázadások kora jöhet?
Írta: szerda 27 április 2011 - 11:19:54 |

A kormány által beterjesztett konvergencia program az ún. passzív munkaerőpiaci ellátásokra szánt összeg radikális csökkentését irányozza elő. A Policy Agenda elemzésében azt vizsgálja, hogy ennek a döntésnek milyen társadalmi hatásai várhatóak, és milyen végrehajtási kockázatokkal kell számolni.
kontraszt
akiket nem érint
 
Százmilliárdos elvonás

A Brüsszelbe megküldött anyag szerint jövőre már 111,1 milliárd forintot akarnánk megtakarítani a passzív munkaerőpiaci ellátásokon. Ez lényegében három módon jön össze a kormányzat tervei szerint. Az álláskeresési segély megszüntetése és az álláskeresési járadék feltételrendszerének szigorírása 70,1 milliárd forintot hoz, ennek jelentős részét az álláskeresési támogatás kilenchónapos idejének három hónapra való csökkentése eredményezi. A harmadik eleme az intézkedéseknek a bérpótló juttatás rendszerének átalakítására vonatkozik. Ez a tervek szerint 41 milliárd forinttal kisebb kiadást eredményez már 2012-ben a költségvetés számára.

A bérpótló juttatás rendszere a mostani kormányzat alatt bevezetett Nemzeti Közfoglalkoztatási Program egyik meghatározó eleme. Jelenleg az kaphat ilyen juttatást, aki a vele együtt élőkkel közösen sem rendelkezik a jogszabályokban meghatározott jövedelemmel, és munkaképesnek tekinthető. Számukra az állam havonta 28.500 forint bérpótló juttatást ad, amelyért elvárja, hogy évente 30 napot közmunka, alkalmi munka, vagy önkéntes munka keretében dolgozzon. Erre 2011-ben 64 milliárd forintot költ el az állam (ehhez még hozzáadódik az önkormányzatok törvényben rögzített mértékű hozzájárulása a programhoz).

A mostani tervekből azt lehet kiolvasni, hogy ezt az összeget radikálisan lecsökkentenék és mindössze 23 milliárd forint állna a továbbiakban rendelkezésre. Ez azt jelenti, hogy tömegeket kényszerítenek ki a rendszerből és a kormányzati tervek szerint közmunkát kínálnak számukra.

Valóban mindenre megoldás a közmunka?

Jelenlegi adatok szerint a munkaügyi központok kb. 190 ezer embert tartanak nyilván, akik bérpótló juttatást kapnak. Az általunk végzett modellszámítások alapján, amennyiben egész évben marad ez a létszám, akkor 30 napnyi közmunka (4 órában), és 11 hónapon keresztül folyósítandó bérpótló juttatás fedezetére, elegendő lesz a mostani 64 milliárd forint. 
Amennyiben jövőre valóban tartani akarják a konvergencia programban szereplő számokat, akkor ugyanezt az ellátást már csak 70 ezer ember kaphatná meg. 
Azaz 120 ezer munkanélküli, szociálisan hátrányos ember kikerülne a rendszerből.

A kormányzati tervek arról szólnak, hogy a szociális ellátások helyett közmunkát biztosítanak azoknak, akik nem tudnak elhelyezkedni a nyílt munkaerőpiacon.
Ehhez viszont ugyancsak forrásokra lesz szükség, amelyre csak két lehetőség kínálkozik. 
Az egyik az európai uniós források bevonása a közfoglalkoztatásba, erre elvileg most is van lehetőség, sőt a korábbi kormányzatok idején is volt olyan terv, hogy bizonyos infrastrukturális beruházásokat a kivitelezők közmunkásokkal lesznek kötelesek megvalósítani. Ugyanakkor kérdéses, hogy valóban lehet e tömegek számára EU-s pénzből még érdemi munkát szervezni, és megvalósítani a jövő év elejéig.

A másik alternatíva a hazai források bevonása lehetne, de a konvergencia programból nem látható, hogy erre lenne pénze az államnak. Már csak azért sem, mert az adókat és a járulékokat is számolva, drágább a közmunka biztosítása, mint az ugyanakkora összegű segély kifizetése.

Veszélyes politikai következmények

Amennyiben a kormányzat végrehajtja ezt a valóban jelentős forráskivonást a szociális rendszerből, akkor további tömegek válhatnak még kiszolgáltatottabbá, a mindennapi megélhetésük lehetetlenül el. Ez a kiszolgáltatottság főleg azokban a kistérségekben erősödik meg, ahol már évek, évtizedek óta esély sincsen a munkahelyhez jutásra, és az állami segítség megvonása csak erősíti a leszakadást. 
Látható, hogy ezekben a térségekben már most is pattanásig feszült a helyzet és óriási erőfeszítést igényel a rend fenntartása. 
A jelenleg is teljesen reménytelen helyzetben lévő emberek létszámának növelése a humanitárius katasztrófán kívül, politikai katasztrófát is jelenthet a kormánypártoknak. Hiszen a radikális erők természetesen kihasználják a lehetőséget és tovább élezik a konfliktust, amely már a nemzetközi közvéleményt is foglalkoztatja.

A kormány által a szociális területről tervezett további forrás kivonás tehát, biztosan tovább súlyosbítja az amúgy is tarthatatlan állapotokat, aminek politikai kockázata is hatalmas, hiszen a radikálisok további erősödéséhez vezethet. Eddig ugyanis sem rendészeti, sem jogi, sem társadalompolitikai szempontból nem tudott alternatívát mutatni a radikális eszmékre építő politika ellen a mostani kormányoldal.

forrás: policyagenda.hu +levaigyorgy.info


Ugrás az oldalra  1 2 3 4 5 6 




Figyelem az oldalon megjelenő írásokban szereplő helyek, adatok, dátumok, életrajzi adatokban szereplő átfedések, vagy simán csak átfedések, pusztán a véletlen művei, szüleményei ! Az, hogy a blogon megjelent cikkekben szereplő emberek ugyanazon a helyen éltek, dolgoztak vagy ugyanabba az iskolába jártak szintén csak a véletlen szüleményei.
Minden az ilyen adatokból levont összefüggés, vagy következtetések pusztán a véletlen művei !

Hírek átvehetőek ezen rss hírforrások használatával.
rss1.0
rss2.0
rdf