Lévai György a NÉP elnökének oldala

Lesújtó hír jött az Egyesült Államokból!
Írta: szombat 04 december 2010 - 16:20:04 |

{FBLIKENEWS} Váratlanul április óta nem látott szintre ugrott a munkanélküliségi ráta az Egyesült Államokban - jelentette be az illetékes minisztérium.

Magyar helyzetkép! Mi mennyi?


A hazai karrier? A mi Magyar elitünk is ennyiből él?


A vártnál kevesebb új munkahelyet hozott létre a versenyszféra az Egyesült Államokban novemberben. A munkanélküliségi ráta így 9,8 százalékra ugrott, ami több mint 15 millió munkakeresőt jelent. Októberben a munkanélküliségi ráta 9,6 százalék volt. A novemberi ráta április óta a legmagasabb havi értéket mutatja.

Novemberben 50 ezer új munkahelyet hozott létre a versenyszféra, ami jelentősen elmarad a várt 153 ezertől. Októberben 160 ezer új munkahelyet hozott létre a szféra. Az állami foglalkoztatottak száma 11 ezer fővel csökkent.

A jelentés rámutatott, hogy a munkanélküliek 41,9 százaléka azaz mintegy 6,3 millió ember több mint hat hónapja volt munka nélkül novemberben.

A hír nem csak a vártnál rosszabb adatok miatt lehet lesújtó a piacokra nézve, de az elemzők az amerikai gazdaságot hajtó fogyasztások visszaesését jelezheti előre. A fogyasztásokra nézve rossz hír lehet, hogy a héten a szenátus elfogadott egy törvény javaslatot, mely megszüntetné 2 millió hosszú távú munkanélküli ellátását.
Szerző: WSJ - Világgazdaság Online


A mentőcsomagok többet ártanak, mint használnak
Írta: szombat 04 december 2010 - 16:05:39 |

{FBLIKENEWS} A The Wall Street Journal elemzésében arra hívja fel a figyelmet, hogy az eddigi tapasztalatok szerint az uniós keretek között összeállított pénzügyi mentőcsomagok nem tudtak gátat szabni az adósságválságnak. Az ilyen típusú mentőakciók többet ártanak, mint használnak.



Az eurózóna tagállamai tavaly tavasszal kezdtek dolgozni az adósságválság megfékezésén, szemlátomást sikertelenül. Írország már segélyért folyamodott, Portugália és Spanyolország pedig bármelyik pillanatban kopogtathat Brüsszelben mentőövért. Miért nem segítettek az eddig az európai gazdaságokba öntött hatalmas segélypénzek? – teszi fel a kérdést a The Wall Street Journal. Paul de Grauwe, a Leuveni Egyetem közgazdaságtan professzora szerint azért, mert a mentőcsomagok szerkezete nem megfelelő, a hibák elsősorban annak tudhatóak be, hogy az EU igyekszik megfelelni a "számla" nagy részét fizető Németországnak.

Az egyik probléma, hogy az EU csak akkor szavazza meg a mentőcsomagokat, amikor a megsegítendő ország a csőd szélén áll. Ez volt a helyzet Görögországgal is; Athén akkor részesült a 110 milliárd eurós segélyben, amikor a piac már nem volt hajlandó finanszírozni az államadósságot. Hasonló a helyzet Írországban, ahol az elszabadult államkötvény hozamok ellehetetlenítették a finanszírozást.

Vagyis mire a segítség megérkezik, az európai befektetők pánikba esnek és azt figyelik, melyik állam lesz a következő eldőlő dominó. Még az európai döntéshozók is úgy látják, hogy a mentőcsomag puszta említése is arra vezetheti rá a piacot, hogy az adott ország helyzete rosszabb, mint gondolták.
De ez csak a kezdet, a következő gond a megsegített ország számára a kölcsön visszafizetése, mivel a hitel kamatok tartósan magasak (6 százalék fölött). A kölcsönhöz kapcsolódó feltételek de Grauwe szerint túl szigorúak és mivel arra kényszerítik a kormányokat, hogy radikálisan csökkentsék kiadásaikat, a megsegített állam gazdasági zsugorodási spirálba kerülhet.

A tartozások GDP-hez viszonyított aránya tartósan növekszik, Barry Eichengreen, a kaliforniai Berkely professzora ezért úgy látja, hogy az Írországnak nyújtott csomag semmilyen gondot nem oldott meg, csak elodázta a problémát. A közgazdász számításai szerint a következő években Dublin nemzeti jövedelmének csaknem 10 százalékát lesz kénytelen befizetni a hitelezőinek. Vagyis – állítják egyes szakértők – a mentőcsomagok csak rontottak a helyzeten. Az adósságcsapdából vagy olcsóbb hitellel lehetne kiszabadulni (ezt a hitelezők egyelőre nem fogadják el) vagy jelentősen csökkenteni kéne a bajban lévő országok adósságait, ami azt jelenti, hogy a kötvények tulajdonosai nyelnék le a veszteséget.

Szerző: The Wall Street Journal - Világgazdaság Online

Kiléphet a fejőstehén, széteshet az eurózóna - Merkel cáfol
Írta: szombat 04 december 2010 - 15:59:05 |

{FBLIKENEWS} Szombati brit lapértesülés szerint Angela Merkel német kancellár nemrégiben azzal fenyegetőzött, hogy Németország - az euróövezet legnagyobb gazdasága - akár ki is léphet a valutaunióból, ha a pénzügyi fegyelem szigorítására vonatkozó német javaslatokat nem sikerül elfogadtatni.




Londoni befektetési elemzők forgatókönyveiben már jó ideje szerepel az a lehetőség, hogy az euróövezetből nem a leggyengébb helyzetű perifériális tagállamok, hanem a pénzügyi unió alappillérének tekintett Németország távozik.

A The Guardian - a legnagyobb baloldali brit napilap - szombati értesülése szerint Angela Merkel kifakadása még az október végi brüsszeli EU-csúcson hangzott el. Merkel a találkozó munkavacsoráján a brit lap forrásai szerint vitába keveredett Jeórjiosz Papandereu görög miniszterelnökkel az euró pénzügyi szabályozásának megerősítését célzó német javaslatokról, amelyek között szerepelt az előírások be nem tartása miatt külső segítségre szoruló tagállamok uniós szavazati jogainak felfüggesztése is.

Papandreu "antidemokratikus" indítványok előterjesztésével vádolta Merkelt, mire a német kancellár "a vacsorán jelenlévő, nem német kormányzati tisztviselők" beszámolói szerint azzal vágott vissza, hogy "ha az euró ilyesfajta klubbá válik, akkor talán jobb, ha Németország távozik".
Most hangzott el először olyan kijelentés német politikus részéről, amely - legalábbis elvileg - felvetette annak lehetőségét, hogy Németország akár hátat is fordíthat az eurónak.

A londoni elemzői és befektetői közösség azonban eddig sem zárta ki ezt a forgatókönyvet, és korántsem tekinti valószínűtlennek az euróövezet teljes felbomlását sem. A Capital Economics nevű vezető citybeli pénzügyi tanácsadó cég minapi elemzése szerint az euróövezet jövőbeni sorsát nem feltétlenül politikusi döntések, hanem inkább "az óriási piaci nyomások" dönthetik majd el, és emiatt "most már 50 százalék fölé emelkedett" annak az esélye, hogy az euróövezet szerkezeti felépítésében öt éven belül "valamilyen változás" bekövetkezik.

A ház által vázolt forgatókönyvek között szerepelt a részleges vagy teljes felbomlás is. A cég szerint ha egyetlen kis gazdaság - például Görögország vagy Írország - rendezett körülmények között távozik, annak viszonylag csekély hatásai lennének. A Capital Economics által lehetségesnek tartott forgatókönyvek között szerepel azonban, hogy az első kilépőt továbbiak követik, sőt az is, hogy Németország távozik, és "magával visz" néhány más tagállamot, kettéosztva az euróövezetet északi és déli, vagy "központi" és "perifériális" térségekre. A ház szerint e két utóbbi forgatókönyv megvalósulása gyorsan elvezethetne az euróövezet teljes széteséséhez.
Németország határozottan tagadta szombaton annak a brit lapnak az értesülését, amely szerint Angela Merkel kancellár az Európai Unió októberi csúcsán, egy heves vita során azzal fenyegetőzött, hogy országa akár ki is léphet az euróövezetből.


Szerző: MTI Eco


Brüsszelhez fordulnak az osztrákok a válságadó miatt
Írta: péntek 03 december 2010 - 16:23:31 |

{FBLIKENEWS} A magyar válságadó előnyben részesíti a magyar tulajdonú vállalatokat, így ellentétes az uniós versenyszabályokkal – írja a Die Presse csütörtöki számában. Az osztrák vállalatok addig lobbiztak az adó ellen, míg egyik EP-képviselőjük az Európai Bizottsághoz fordul jogorvoslatért.



A magyar kormány négy – pénzügyi, kiskereskedelmi, energia és távközlési – szegmenst érintő különadója 90 százalékban külföldi vállalatokat érint. Az osztrák cégeket elsősorban a kiskereskedelemre kiszabott teher érinti, a lap beszámolója szerint meglehetősen érzékenyen.

Nyugati szomszédunk kiskereskedői évente 30 millió eurót fizetnek be a magyar államkasszába a gazdasági kamara számításai szerint. Ebből 25milliót a SPAR élelmiszerlánc fizet ki. A vállalat ausztriai szóvivője szerint ez egyszerűen nem fair. A magyar versenytársak – mint például a CBA vagy a Coop – olyan rendszerben (franchise – A szerk.) működnek, amely minden egységet külön gazdasági szervezetként kezel, így egyértelműen az adóhatár alatt maradnak.

A BauMax képviselője szerint az is érthetetlen, hogy 2010-re gyakorlatilag visszamenőleg vetették ki az adót, amellyel utólag a vállalatok nem tudtak kalkulálni.
A vállalatoknál a magyar különadó olyannyira kiverte a biztosítékot, hogy a napokban Othmar Karas osztrák európai parlamenti képviselő levélben fordult hétfőn az Európai Bizottsághoz, hogy vizsgálja meg az esetleges diszkriminációt.

Szerző: Die Presse - Világgazdaság Online

Ütemesen romlik a Magyarországba vetett üzleti bizalom
Írta: vasárnap 28 november 2010 - 10:06:23 |

{FBLIKENEWS} Soha nem látott szintre emelkedett az ír, a spanyol és a portugál államadósság-törlesztési kockázat biztosítási díjszabása (CDS), a három leggyengébb pénzügyi helyzetű euróövezeti tagállam költségvetési és adóssághelyzetével kapcsolatos befektetői aggodalmak újbóli erősödése miatt. A negatív piaci hangulatban meredeken emelkedtek Magyarország CDS-árazásai is a pénteki kereskedés végére.



A befektetők kedvét rontotta az is, hogy a Standard & Poor's hitelminősítő pénteken több ír nagybank kockázati besorolásait visszaminősítette.
A CMA DataVision, az egyik legnagyobb londoni piaci adatszolgáltató cég pénteki zárási kimutatása szerint az ír szuverén törlesztési leállás kockázatára köthető határidős piaci biztosítási ügyletek (credit default swaps, CDS) árazása 19,60 bázisponttal 600,2 bázispontra emelkedett a londoni kereskedés végére. Ez zárási rekord Írország esetében.
A portugál törlesztéskockázati biztosítási ügyletek díjszabása még meredekebben, 28,20 bázisponttal 505,2 bázispontra emelkedett; Portugália CDS-árazásai most zártak első ízben 500 bázispont - azaz 10 millió euró portugál államadósságra számítva 500 ezer euró - felett.
Spanyolország CDS-tranzakcióinak árazása 24,50 bázispontos emelkedéssel szintén rekordon, 324,1 bázisponton zárta a pénteki londoni kereskedést.
A perifériális euróövezeti országok törlesztéskockázati biztosítási árazásai magukkal húzták Magyarország CDS-díjszabását is, amely 26,70 bázisponttal 351,96 bázisponton - többheti csúcson - zárt.
Magyarország esetében mindazonáltal már az utóbbi egy hónapban ütemesen romlik a piaci bizalom egyik fő mércéjének tekintett CDS-árazás; októberben még 300 bázispont alatti magyar CDS-árfolyamokat mértek a londoni piacon.
A pénteki kereskedés végére kialakult magyar CDS-árszint azt jelenti, hogy a magyar állam törlesztésképtelenné válásának kockázata ellen biztosítási tranzakciókat kínáló piaci szereplők jelenleg csaknem 352 ezer euró éves díjat kérnek a befektetőktől minden 10 millió euró magyar államadósság után az irányadó ötéves futamidőre az október nagy részére jellemző, 300 ezer euró alatti díjszabások helyett.
A gyengülő piaci környezet miatt több olyan citybeli elemzői előrejelzés is van, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) esetleg már hétfői monetáris tanácsi ülésén emelheti jelenleg 5,25 százalékos alapkamatát.Így vélekedtek a hétfői kamatdöntés előtt adott prognózisukban a Morgan Stanley bankcsoport londoni elemzői is. A ház szerint a romló inflációs kilátások mellett a piaci idegesség is nyomást gyakorol a magyar jegybankra, amelynek reagálási funkciója nem korlátozódik az inflációkövetésre. Az MNB "nagyon érzékeny" a kockázati környezetre is, márpedig a magyar CDS-ügyletek árazásának és a kormánykötvények hozamának az előző kamatdöntő ülés óta bekövetkezett emelkedését tekintve "egyértelmű, hogy a (piaci) hírek nem jók".A Morgan Stanley szerint ráadásul Magyarország - a legutóbbi piaci mozgásokból megítélhetően - "többet romlott", mint a térségbeli országok közül például Románia vagy Bulgária, és az MNB számára "az abszolút és az összehasonlító kockázati mérőeszközök egyaránt fontosak".Mindent egybevetve a cég londoni felzárkózó piaci elemzői - jóllehet elismerik, hogy az esélyek "szorosak" - azt valószínűsítik, hogy az MNB hétfőn negyed százalékponttal megemeli alapkamatát.
Szerző: MTI Eco


Oldal:  1 2 3 4 5 6 [7] 8





Hírek átvehetőek ezen rss hírforrások használatával.
rss1.0
rss2.0
rdf


Oldal létrehozási idõ: 2.0443 másodperc, 0.7469 lekérdezési idõ.