Lévai György a NÉP elnökének oldala

Fokozza a nyomást a bankvilág Magyarországra
Írta: vasárnap 28 november 2010 - 09:15:22 |

{FBLIKENEWS}
Magyarország a leminősítés kockázatával nézhet szembe, részben a magánpénztárak tervezett államosítása miatt. Az adósság leminősítésének kockázata nyomást gyakorolhat a magyar eszközökre - foglalható össze a Raiffeisen elemzése.

Magyarország hitelminősítését valószínűleg rontják a következő napokban – közölte a Raiffeisen Centrobank AG a Bloomberg hírügynökséggel. A kormány terve, hogy a magánpénztári eszközöket a költségvetésre és államadósság-csökkentésre fordítja fokozott veszélyt jelent a befektetői bizalomra – vélekednek nemzetközi elemzők.A politikai kockázatok egy újabb szakaszába érkeztünk ezen a héten – írta a Raiffeisen s Bloombergnek. Ennek oka, hogy a kormány bejelentette a magán-nyugdíjrendszer államosítását.A Moody’s Baa1-es szinten tartja Magyarország adósságának besorolását, mely a harmadik legalacsonyabb, még befektetésre ajánlott kategória. A Standard&Poor’s egy szinttel tartja a „bóvli” kategória felett a magyar adósságot.Ha az S&P leminősíti hazánkat, akkor az intézményi befektetők tekintélyes hányadának meg kellene szabadulnia a magyar eszközöktől, ugyanis nem tarthatnak portfóliójukban befektetésre nem ajánlott eszközöket. Az S&P megerősítette a BBB- szintet, negatív kilátással: vagyis a leminősítés kockázatával.(A nemzetközi hitelminősítő akkor még nem ismerhette Magyarország tervét, mely szerint államosítják a magán-nyugdíjrendszert – A szerk.)„Nagyon valószínű, hogy a Moody’s leminősíti Magyarországot, mely átmenetileg nyomást gyakorolhat a magyar eszközökre” – vélekedett a Raiffeisen.Barta György , a CIB Bank közgazdásza szerint külső tényezők mellett a kormány nyugdíjterve is közrejátszott a forint gyengülésében, a részvények esésében és az állampapír-hozamok emelkedésében.A forint pénteken 280-as szint fölé gyengült a reggeli 277-ről. A svájci frank drágább, mint 210 forint.

Forrás: VGO


Akármennyit elkölthet a magánpénztári vagyonból a kormány
Írta: vasárnap 28 november 2010 - 08:59:48 |

{FBLIKENEWS}
A magánpénztárakból az állami rendszerbe visszalépők vagyona a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alaphoz kerül, ami az állampapírokon kívül értékesíti az eszközöket, és az azokból származó pénzt befizeti a költségvetésnek - az államadósság csökkentésére csak akkor lehet fordítani ezt a pénzt, ha az nem ellentétes az "államháztartás kiegyensúlyozásának" céljával - írja az origo.


A társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépő pénztártag természetes személyek portfólióját képező eszközöket az Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapnak kell átadni - derül ki a parlamentnek a nemzetgazdasági miniszter által benyújtott törvénytervezetből, amiről december 13-án szavaz majd a parlament.Az Alap vagyonát képező eszközök értékesítéséből származó bevételt a Nyugdíjbiztosítási Alap fejezetnek és a központi költségvetésnek a Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló törvényben meghatározott előirányzata javára kell befizetni vagy azt az államadósság csökkentésére kell fordítani - szól a törvény.Az, hogy mennyit költenek a költségvetési célokra az Alap öttagú tanácsának döntésén múlik. A testület elnökét és egy tagját az államháztartásért felelős miniszter, további egy-egy tagját a nyugdíjpolitikáért felelős miniszter, valamint a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter jelöli ki. A testület tagja továbbá a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szerv vezetője. Az elnök és a miniszterek által jelölt tag kijelölése határozatlan időre szól.Mint ismeretes, Matolcsy György korábban azt mondta, hogy a vagyonból 530 milliárd forint 2011-ben, további 250 milliárd forint pedig 2012-ben a kiadások fedezetét sszolgálja majd, de a többi pénz adósságcsökkentésre megy majd - a mosta benyújtorr törvénytervezet szerint ennél akár többet is költhet majd az állam folyó kiadásokra, a döntés az alap vezetőinek kezében lesz.

Személyesen kell kérni a maradást

A magán-nyugdíjpénztári tagnak személyesen kell kérnie az állami nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnél január végéig, hogy továbbra is magánpénztári tag maradhasson, ellenkező esetben automatikusan az állami nyugdíjrendszerbe kerül át, az addigi befizetései pedig a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapba kerülnek.Az ÁKK honlapján közzé kell tenni az alap vagyonának összetételét, értékét, a központi költségvetés javára teljesített befizetések összegét, valamint az államadósság csökkentésére fordított összeget. Az alap működését és gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.Az említett nyilatkozatot - hogy a tag marad a magánnyugdíjpénztárban - a beteg, vagy fogyatékossága miatt korlátozott a tartózkodási helyén is megteheti. A helyszíni nyilatkozattétel lehetőségét a magán-nyugdíjpénztári tag 2011. január 21-ig írásban kérheti a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervtől. Aki tartósan külföldön dolgozik, a nyilatkozatát személyesen az ország külképviseletén is megteheti.A magánpénztár költségként idén még a folyó befizetés 4,5 százalékát számolhatja el, a jövő évtől viszont ez az arány 0,9 százalékra csökken. A 2010. november 1. és 2011. december 31. közötti időszakban a pénztár jogosult - a működési és a likviditási tartalékforrásainak kimerülése után - a tag egyéni számlájának befektetéséből származó pozitív hozamát havonta, a hónap utolsó napján 265 forinttal csökkenteni, és azt a működési tartalék javára jóváírni - olvasható a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapról és a szabad nyugdíjpénztár-választás lebonyolításával összefüggő egyes törvénymódosításokról szóló törvényjavaslatban.A vagyonkezelés költségére pedig a következő szabályt tartalmazza a javaslat: amennyiben a pénztár vagyonkezelését részben vagy egészen önállóan végzi, a saját kezelésében lévő befektetések vagyonarányos költségeire elszámolt éves összeg 2009-ben és 2010-ben nem haladhatja meg a saját kezelésű vagyon(rész) napi bruttó piaci értékei számtani átlagának 0,8 százalékát, 2011-től pedig a 0,2 százalékát. Az a pénztár, amely másra bízza a vagyonkezelést, a szerződésben megállapított ellenértékének kereskedési költségek (jutalékok) nélkül számított éves összege után számolhatja el a 0,8, illetve a 0,2 százalékot.A magánnyugdíjrendszer működését az állam a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete útján felügyeli.Az a személy, aki 2011. január 31-ét követően létesít magán-nyugdíjpénztári tagsági jogviszonyt, a jogviszony létesítésének időpontjától, de legkorábban 2011. december 1-jétől kezdődően, aki pedig 2011. január 31-ig kezdeményezi a magán-nyugdíjpénztári tagsági jogviszonyának fenntartását, 2011. december 1-jétől kezdődően a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben további szolgálati időt nem szerez. Az ezt követően szerzett keresete, jövedelme a társadalombiztosítási nyugellátások megállapításánál nem vehető figyelembe.A törvényjavaslat a magán-nyugdíjpénztári tagdíjak átutalásának 14 hónapra történt felfüggesztését kompenzáló szabályt állapít meg: erre az időszakra a nyugdíjjáradékot teljes egészében az állami pillérből állapítják meg, vagyis úgy kell tekinteni, mintha ezen időszak alatt a magán-nyugdíjpénztári tagok járulékaikat az állami pillérbe fizették volna be.

Forrás: VGO


Nőtt a pannon gyarmat nélkülözhető láncszemeinek száma
Írta: kedd 09 november 2010 - 15:26:28 |

{FBLIKENEWS}
Nőtt a pannon gyarmat nélkülözhető láncszemeinek száma
Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkaerő-piaci adata szerint októberben a nyilvántartott álláskeresők 30 százaléka tartósan, vagyis több mint egy éve folyamatosan regisztrált álláskereső volt.
Az októberi zárónapon több mint 163 ezren kerestek ilyen régóta állást, ami az előző hónaphoz képest 1,5 százalékos, míg az előző év azonos időszakához képest 15,3 százalékos növekedést jelent. Október utolsó napján az álláskeresők száma 545.500 fő volt, ami az előző hónaphoz képes 0,5 százalékos emelkedés, míg az előző év azonos időszakához képest 4,2 százalékos csökkenést. A legtöbb, csaknem 123.000 álláskereső Észak-Alföldön van, de Észak-Magyarországon is több mint 101.000-en keresnek munkát.
A válság kitörése óta megfigyelt növekvő trend az álláskeresők számában éves összehasonlításban már 2010 májusában megtört, és októberben is tovább folytatódott az álláskeresők számának apadása. Októberben a nyilvántartott álláskeresők létszámának szezonálisan kiigazított értéke 578.700 fő volt, 4.800-zal több mint az előző hónapban.
A nyilvántartott álláskeresők gazdaságilag aktív népességhez viszonyított aránya októberben 12,5 százalék, a munkavállalási korú népességhez viszonyított arányuk pedig 8,1 százalék volt.
2010 októberében 28 cég, összesen 963 munkavállalót érintő csoportos létszámleépítést jelentett be a munkaügyi központok kirendeltségein. Az előző hónaphoz képest 514 fővel - 34,8 százalékkal - csökkent a bejelentett elbocsátandó létszám. Az egy évvel korábbi, 2009. októberi bejelentések létszámtartalmához képest is jelentős, több mint 44 százalékos csökkenés történt.
(MTI nyomán)


ÁSZ: Nem kielégítő a 2011. évi költségvetési törvényjavaslat indoklása
Írta: kedd 09 november 2010 - 15:24:11 |

{FBLIKENEWS}
Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) szerint a jövő évi költségvetési törvényjavaslat indokolása egyes számadatok, magyarázatok, valamint az idősorok, összegző kimutatások hiányában nem kielégítő, a törvényjavaslatból az idei évben is hiányzik az áttekinthetőséget, a döntések megalapozását segítő összegző kimutatás - olvasható a számvevőszéknek a jövő évi költségvetési törvényjavaslathoz készített véleményében.
A számvevőszék véleménye szerint a költségvetési dokumentum normaszövege, indokolása az egyszerűsítés, áttekinthetőség irányába változott. Az ÁSZ indokoltnak tartja, hogy törvényi szabályozást alakítsanak ki az éves központi költségvetés szerkezetére, tartalmára és annak kialakításában résztvevő szervezetek feladataira vonatkozóan (ideértve az ÁSZ részére történő adatszolgáltatást), amely az állam teljes gazdálkodásának szabályaira is kiterjedő közpénzügyi törvény keretei között lenne célszerű.
Az ÁSZ szerint a fő adóbevételi előirányzatok esetében évek óta hiányoznak a részletes háttérszámítások, nem számszerűsítik az egyes adónemek tervezett bevételeit meghatározó tényezőket, azok hatásait, valamint nem ismertetik a prognosztizálás feltételrendszerét. Ez az ÁSZ megalapozott véleményalkotását gátolja.
Az ÁSZ szakértői a 2011. évi adóbevételek 14,6 százalékának realizálhatóságát ítélték közepes és 6,2 százalékának teljesíthetőségét magas kockázatúnak. Magas kockázatúnak minősítette az ÁSZ a társasági adó előirányzat tervezetének teljesíthetőségét, mivel nem ismerik a számvevők az egyes összetevők számait. Magas kockázatú továbbá a hitelintézeti járadék előirányzat-tervezete, tekintettel a lakásvásárlási és építési támogatások csökkentésére, valamint a 2010. évi várható teljesítésre.
A GDP tervezett 3 százalékos növekedésénél alacsonyabb gazdasági növekedés az egyes adónemek (így a társasági adó, áfa) realizálásánál további kockázati tényező lehet.
A számvevők szerint az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek 85,9 százaléka teljesíthető, 14,1 százaléka (az értékesítési bevételek) magas kockázatú. A központi költségvetés közvetlen kiadási előirányzatait összességében megalapozottnak tartják az ÁSZ-nál (a tavalyi költségvetésben 86,9 százaléka volt megalapozott).
A költségvetési törvényjavaslatban rögzített hiány betartásánál kockázatot jelenthet az előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül túlteljesíthető kiadások köre, különösen az adósságszolgálat és kamattérítés kiadásai, a garancia és hozzájárulás a társadalombiztosítási ellátásokhoz, a családi támogatások és szociális juttatások, az egyedi és normatív támogatások - derül ki a számvevőszéki véleményből.
A költségvetési törvényjavaslatban megjelenő hiányhoz - ahol a központi alrendszer hiánya 16,9 milliárd forinttal magasabb az ellenőrzés során megismertnél - kapcsolódó finanszírozási terv nem állt az ellenőrzés rendelkezésére. A 2010. évi finanszírozási terv nagymértékű változása, a 2011. évi magasabb nettó finanszírozási igény, az esetlegesen változó befektetői megtakarítási szerkezet, és a külföldiek forint- és devizavásárlási hajlandóságának kedvezőtlen alakulása, a forint és az euró tervezett árfolyamának kedvezőtlen változása a 2011. évi finanszírozási terv teljesülésénél jelenthetnek kockázatot.
Az európai uniós támogatások 2011. évi tervezése során az előző évekhez képest pozitív irányú az elmozdulás: a közreműködő szervezetek és irányító hatóságok a 2007-2013-as programozási periódus projektjei tekintetében már a döntések, szerződések és kötelezettségvállalások figyelembevételével tervezték meg a kiadásokat, melyeket az Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) is elfogadott.
A szervezeti módosítások következtében a fejezetek száma a 2010. évi költségvetési törvényben szereplő 25-ről 21-re csökkent. A költségvetési törvényjavaslatban a Miniszterelnökség, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal már önálló fejezetként szerepel. A központi és háttérintézményeknél létszámcsökkentést (5 százalék, illetve 10 százalék) kellett tervezni, melynek ütemezését és pénzügyi fedezetét a tárcáknak kellett meghatározni annak érdekében, hogy a felmerülő egyszeri többletkiadások forrását a realizálódó megtakarítások biztosítsák.
A Nyugdíjbiztosítási Alap 2011. évi tervezett kiadási és bevételi főösszegének teljesülési kockázata a tervezett makroadatok alakulásának kockázatával azonos. A járulékbevételek változása a GDP, a bruttó keresettömeg, a foglalkoztatott létszám és bér alakulásának a nyugdíjkiadások változása a GDP, a nettó átlagkereset, a fogyasztói árindex alakulásának a függvénye. Ezen felül jelentkezik még annak kockázata, hogy a magán-nyugdíjpénztári tagok állami rendszerbe történő visszalépése a tervezett ütem szerint történik-e meg. Az Egészségbiztosítási Alap tervezett hiánya 2011-ben 98,156 milliárd forint, ami majdnem megegyezik az idei várható deficittel (92,167 milliárd forint). Mivel rövidtávon nem várható az egészségügyi járulékmértékek emelkedése, így 2011-ben is a központi költségvetés biztosítja az alap egyensúlyát, a kifizetések fedezetét.
(MTI)


Oldal:  1 2 3 4 5 6 7 [8]





Hírek átvehetőek ezen rss hírforrások használatával.
rss1.0
rss2.0
rdf


Oldal létrehozási idõ: 2.4030 másodperc, 1.1197 lekérdezési idõ.