Lévai György a NÉP elnökének oldala

Eltűnt közel 400 milliárd forint a tavalyi GDP-ből
Írta: vasárnap 02 október 2011 - 08:36:04 |

{FBLIKENEWS}

A KSH egy módszertani változás miatt újraszámolta a bruttó hazai terméket több évre visszamenőleg, így az eddig gondolt 27 120 milliárd helyett 26 748 milliárd forint volt a tavalyi GDP. Ez 81 százalék fölé tolja a 2010-es államadósságot, de a költségvetési hiányt nem mozgatja. Viszont szigorúbb gazdálkodást követel meg a kormánytól jövőre.

NÉPHáromszázhetvenkétmilliárd forinttal kisebb volt a tavalyi bruttó hazai termék (GDP), mint ami eddig ismert volt - ez derül ki a KSH szeptember végi sajtóközleményéből. Az eddigi adatok szerint 27 120 milliárd forint volt a 2010-es GDP, ezt a számot jelentette a KSH az EU statisztikai hivatalának, az Eurostatnak is március végén, az államháztartási deficitről és államadósságról készített előzetes jelentésében. A KSH mostani közleménye szerint azonban 26 748 milliárd forintos bruttó hazai terméket jelez.

A külkereskedelmi forgalom és az egyéni vállalkozások a ludasak

A KSH az uniós előírásoknak megfelelően számos módszertani fejlesztést végzett, ezek a korrekciók pedig a GDP-számokat is mozgatják. 2008-ban 210, 2009-ben 431 milliárd forinttal kisebb GDP adódik. A lefelé mutató korrekciót 2009-ben (egyelőre csak erre az évre részletezte a statisztikai hivatal a csökkenés összetevőit) a KSH közlése szerint egy nagyobb tétel magyarázza: újraszámolták a külkereskedelmi forgalmat 2007-ig visszamenőleg, egyedileg is felkerestek nagy exportáló vállalatokat, ez alapján 291 milliárd forinttal kisebb GDP-t kaptak. Feltételezhető, hogy ez a hatás érvényesült tavaly is, de a 2009-eshez képest minimálisan kisebb mértékben. (A 2010-es változást nem magyarázta külön a KSH, és megkeresésünkre sem tértek ki rá.)




Tovább...

Hogyan zsigerlejük ki végképp a családokat és a magyar népet? Avagy Jobbik: csődvédelmet a családoknak!
Írta: szombat 24 szeptember 2011 - 14:56:34 |

{FBLIKENEWS}

Levai_gyorgy.png A Nemzeti Értékelvű Párt a NÉP-pártja nevében felszólítom a Jobbikot és annak képviselőit, hogy hagyják abba az emberek kizsákmányolására irányuló törekvéseiket és ilyen irányú törvénytervezetek benyújtását!

 

El a kezekkel az emberek vagyonától!

A Jobbik csókos liberálisainak is szól! 

 

Olvastam egy cikket a Civilhir.hu oldalon, amely mélységesen felháborított a téma, melyszerint a Jobbik csődvédelmet kér a családoknak.




Tovább...

A per, amitől a bankok rettegnek!
Írta: szombat 24 szeptember 2011 - 14:27:23 |

{FBLIKENEWS}


Hitelesek
Egy szegedi takarékszövetkezet egyoldalú szerződésmódosításai a Legfelsőbb Bíróság (LB) elé kerültek.

Ezt megelőzően, a másodfokú eljárást lebonyolító ítélőtábla jogerősen is kimondta, hogy a pénzintézet összes egyoldalú szerződésmódosítása tisztességtelen volt, így azok három évre visszamenően érvénytelenek.


Ha az LB elfogadja a bíróság jogi érvelést, akkor tömeges perek indulhatnak a bankok ellen az elmúlt évek kamatemelései miatt. Ha másutt is a pénzintézeteket elmarasztaló ítéletek születnek, az újabb százmilliárdos nagyságrendű veszteséget jelentene a bankoknak. Ha így is lesz, a pereskedések évekig húzódhatnak, ezért a dolognak azonnali negatív hatása nincs.
A veszély viszont nagy: nem az a kérdés, hogy a bankok betartották-e a rájuk vonatkozó speciális szabályokat, hanem az, hogy az azok betartásával folytatott gyakorlat tisztességtelen volt-e.

Az egyoldalú szerződésmódosítások többsége tisztességtelen, ezért ezek évekre visszamenően semmisnek tekintendők – mondta ki a Szegedi Ítélőtábla a szintén szegedi Partiscum Takarékszövetkezet ellen indult eljárást március 4-én lezáró jogerős ítéletében.

Az ítélőtábla a pénzintézet egyoldalú módosításokra lehetőséget adó általános szerződési feltételei (ászf) közül a legtöbb olyan kitételt érvénytelenítette, melyek alapján a Partiscumnak joga volt a hitelkamatok emelésre. Az ítélet nem csak a visszamenőlegesség miatt húsbavágó, hanem azért is, mert a takarékszövetkezet minden egyes szerződésére vonatkozik.




Tovább...

Horrorforgatókönyv: egy svájci frank egy euró, vagyis 265 forint?
Írta: szombat 18 június 2011 - 13:41:52 |

{FBLIKENEWS}

Svájci FrankFájdalmas prognózissal rukkolt elő a svájci kormány és az ottani exportszövetség: a frank szerintük akár az euróval megegyező szintre erősödhet a közeljövőben.

Az közös európai pénz gyengülése a görög, a portugál, az ír és a spanyol adósságválság miatt csakugyan kódolva van. Ebben a helyzetben a befektetők számára a logikus menekülési utat a dollár mellett a svájci frank vásárlások jelentik, amelyek tovább erősítik az alpesi devizát.

A frank izmosodását fékezheti az Európai Központi Banktól a jövő hónapra egyre többek által várt kamatemelés, ami értelemszerűen az euró erősödését hozná.




Tovább...

Kilapátolják a pénzt az országból
Írta: kedd 24 május 2011 - 09:19:39 |

{FBLIKENEWS}

Jelentősebb mértékben kell növekednie a hazai gazdaságnak ahhoz, hogy javuljon a magyar lakosság közérzete, a megtermelt jövedelem jó része ugyanis számos csatornán át kiáramlik az országból – mondta lapunknak Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke.

A pénzszivattyú nemcsak a hazai, hanem az uniós pénzeket is érinti, amelyek nagy része visszament a „feladónak”. 

A pénzügyi egyensúly megteremtése mellett a gazdasági növekedés gyorsítását tartja a legfontosabbnak a kormány. Az optimista forgatókönyv szerint az idén 3,2, míg jövőre 3,6 százalékkal bővül majd a bruttó hazai össztermék (GDP). „Jelentős többletet kell termelni ahhoz, hogy a lakosság közérzete is kedvezőbb legyen, mi után a megtermelt jövedelem nagy része kiáramlik az országból” – mondta lapunknak Parragh László. Az MKIK elnöke hangsúlyozta, kamatterhekre a GDP négy-öt százalékát költi el az állam és az önkormányzati szektor évente, s ebben még nincs benne a szintén eladósodott lakosság és az üzleti szféra. Jelentős összegek hagyják el az országot csak az árfolyamveszteség következményeként is. Ezen a téren az elmúlt két évben a lakosság bukta a legnagyobbat, a következő bomba az önkormányzatoknál robban majd. Ha a svájci frankban eladósodott helyhatóságok most realizálnák veszteségei ket, harminc százalékkal több pénzt kellene visszafizetniük, mint amennyit felvettek.

„Ha sorra vesszük az ágazatokat, akkor ott is azt látjuk, hogy irdatlan összegeket visznek ki egyes gazdasági szereplők az országból” – folytatta az MKIK elnöke. A kereskedelemben ez főként azokra a társaságokra igaz, amelyek tulajdonosai több mint ötven százalékban külföldiek. A multinacionális cégek magyarországi, illetve régiós befektetései néhány év alatt megtérültek, nem beszélve arról, hogy jelentős piacokat szereztek. Csak egy példa: a 2004-es uniós bővítés óta Németország élelmiszer-kivitele több mint harminc százalékkal nőtt. Ez azt jelenti, hogy a láncokon keresztül jelentős arányban áramlottak be térségünkbe német termékek. Ez hatással volt a magyar feldolgozóiparra, mezőgazdaságra is, s termelőink részben elvesztették piacaikat. 

Parragh László szerint a pénzügyi szektoron keresztül szintén nagy összegek folynak ki az országból. A külföldi bankok magyarországi befektetései 2003–2008 között 155 százalékos megtérülést mutattak. Ráadásul nálunk magasabb kamatmarzsokat érvényesítenek, mint a nyugati országokban. Nemcsak a hitelekért kell hazánkban többet fizetni, hanem az energiáért is. Közműveink külföldi tulajdonba kerültek, a privatizációval monopóliumok jöttek létre, amelyek lényegében fejőstehénként működnek. Ma már nálunk magasabb a gáz és a villamos energia ára, mint Németországban, de többe kerül a telefon és az internethasználat is, mint Nyugaton. 

Parragh szerint mindez azt mutatja, hogy hazánkban kevésbé szigorú a szabályozás s nem olyan éles a verseny, mint külföldön. „Minél fejlettebb a gazdaság, annál inkább féken tudja tartani a monopóliumokat, így nekünk ezen a téren is fejlődnünk kell” – magyarázta az elnök, aki szerint szükségünk van a külföldi tőkére, de meg kell tanulnunk a saját érdekeinket is érvényesíteni úgy, ahogy ezt a németek vagy éppen az osztrákok teszik. Mindez egészen kis dolgokban is megmutatkozik. A kamara vezetője példaként említette: egy magyar pálinkafőző ki akart menni a bécsi karácsonyi vásárra, hogy ott árulja a termékeit. Mire azonban megkapta a szükséges engedélyeket, január lett. 

A gyenge érdekérvényesítés és a források kiáramlása nemcsak a hazai pénzek, hanem az uniós támogatások esetében is megmutatkozik. Ennek következménye, hogy nem érzik a hazai vállalkozások a lehívott brüsszeli ezermilliárdokat. Parragh László úgy látja, a támogatásokat jelentős részben olyan termékek vásárlására költöttük, amelyeket nem a magyar ipar állít elő. Ez igaz például a víztisztító berendezésekre, a közösségi közlekedés járműveire is. Az uniós pénzek jó része így visszaáramlott a nyugati országokba. Jól mutatják ezt az autópálya-építések is. Ezeket a beruházásokat rendre külföldi cégek nyerik el. A pénzek három-négy fővállalkozón keresztül futnak át, mire abból valami jobb esetben eljut a magyar alvállalkozókhoz. Gyakori, hogy a külföldi társaság projektcéget hoz létre, amellyel azonnal limitálja a felelősségét. Általában ezekben az esetekben maradnak végül pénz nélkül az alvállalkozók.

„A helyzet megváltoztatásához nemcsak jogszabályokra, hanem a gondolkodásmód megváltoztatására van szükség. Egy osztrák önkormányzat sohasem engedné meg, hogy a közbeszerzésén magyar cég nyerjen. Finom manipulációkkal eléri, hogy ausztriai vállalkozás fusson be győztesként” – tette hozzá végezetül a kereskedelmi kamara elnöke.

Kiss Gergely
forrás: Magyar Hírlap



Oldal:  1 [2] 3 4 5 6 7 8





Hírek átvehetőek ezen rss hírforrások használatával.
rss1.0
rss2.0
rdf


Oldal létrehozási idõ: 1.8365 másodperc, 0.7148 lekérdezési idõ.