Lévai György a NÉP elnökének oldala


Tengri hit

A tengri hit a türk népek és a mongolok  vallása volt, mielőtt csatlakoztak volna valamelyik nagyobb világvalláshoz.
Továbbra is aktívan gyakorolják Yakutiaban és Mongóliában párhuzamosan a tibeti buddhizmussal. Újjáéledőben van Kirgiziában, Kazakisztánban, Üzbegisztánban és sok, önálló országgal nem rendelkező népnél.


A tengri életstílusban az emberi élet legfontosabb feladata:  harmóniában élni a környező világgal. A tengri hívő szerint a létezését „a végtelen kék égnek”, Tengri-nek, a termékeny föld anyának, Eje-nek és az uralkodónak - akire mint az ég szent fiára hivatkoznak – köszönheti. Mennyek és a föld,  a természet szellemei és az ősök mindent megadnak az embereknek és védelmezik őket. Becsületes és tiszteletreméltó élő emberi lény (hun) egyensúlyban tartja a saját világát és a lehető legmagasabb szintre emeli személyes erejét, mint "széllovas". A táltosok, sámánok fontos szerepet játszanak az egyensúly helyreállításában, amikor az a katasztrófák vagy szellemi beavatkozások miatt felborul.


Ulgan

Bai-Ulgan, - hivatkoznak rá még mint Bai-Ulgen, Ulgen, Ülgen, Ulgan, vagy Bay Ulgen (a Bay szó jelentése „gazdag” az ősi török nyelvben, az Ulgan pedig „hatalmasat, fenségest” jelent). - a török és a mongol teremtő istenség, általában elkülönül Tengri-től, de néha az alakja egybe is olvad vele, ugyanúgy mint Heliost Apollóval. Ulgan a gondolat kezdet és vég nélkül. Analógiát lehet továbbá vonni a gnosztikus teológia démiurgoszával.
A nyírfát – kozmikus tengely a föld és az ég között – feláldozták Ulgan számára, csakúgy mint lovat (a ló-áldozat a vallása része volt). Ulgan szimbolizálja a jóságot, a boldogulást, a bőséget és az élelemben vízben való bővelkedést.
Továbbá ő alkotta a földet, a mennyeket és minden élőlényt.
Ezenkívül ő ellenőrzi az időjárási jelenségeket, a csillagok mozgását.
Ő alkotta az emberek számára az élhető földet, emberi és állati fejeket, a szivárványt.
Úgy hivatkoznak rá mint a sámánok patrónusára és tudásuk forrására.

Úgy hiszik, hogy Ulgan Tengri-ből lett alkotva (Tengere Kayra Khan).
Ő a legmagasabb rangú istenség Tengri után. Néha összehasonlítják Tengri-vel és azonosnak gondolják, néha Ulgan átveszi , de nem teljesen.
Ulgan ellensége Elriknek, aki a sötétség és rossz-szándék istene. Ulgan tőle is védi az embereket. Ulgannak hét fia van, név szerint: “Karakuş, Karşıt, Pura Kan, Burça Kan, Yaşıl Kan, Er Kanım” és kilenc lánya, kettőnek a neve ismert: Akkızlar és Kıyanlar.
Ulgan lányaitól kapják a sámánok az inspirációjukat.
Bay Ulgen a 16. szinten él, a csillagok, a Nap és a Hold felett, egy arany házban. Az emberek soha nem érhetik el, csak a táltosok, sámánok vagy kámok. Állatokat áldoznak neki, legfőképp lovakat. Egyszer minden harmadik, hatodik, kilencedik vagy tizenkettedik évben a sámánok egy fehér lovat áldoznak, ami első lépcsőfokként funkciónál Ulgen elérésében. Ekkor elkíséri a sámán lelkét, áthatolva vele az összes mennyei rétegen, addig amíg el nem éri a lélek Ulgent. A kám elsőnek Yayik-kel találkozik, aki Ulgen szolgálója. Ez az istenség közli a kámmal, hogy a felajánlást elfogadta-e Ulgen és a sámán megismeri a közelgő veszélyeket, mint például a rossz termés.

Tengri

A tengrizmusban hivatalosan nincsenek szimbólumok, azonban gyakran alkalmazzák a Világfa és a négy égtáj jelképeit. Gyakran összekeverik a napimádó vallásokkal, pedig a Nap Tengrinek csak egyik jele. A  piramis alakú hegyet, melyről hosszú ideig azt tartották, az a Kazakisztán és Kirgizisztán közti határ legmagasabb pontja, Khan Tengrinek nevezték el.

http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/42/Orkhon.png/200px-Orkhon.png

A tengri szó Orkhon írással.

Tengri vagy a kék ég istene a türk pantheon legfőbb istene, aki a mennyei világegyetemet irányítja.
Az ókori türk mitológiában egy egyszerű, fehér liba, aki az időt jelképező végtelen kiterjedésű víztömeg fölött repül. A víz alól Ak Ana ("Fehér Anya") megszólítja, s azt mondja neki, "Teremts". Hogy végetvessen egyedüllétének, Tengri megalkotja
Er Kishit, aki nem olyan egyszerű és olyan fehér mint Tengri, s ketten megalkotják a világot. Er Kishi ördögi szerepet tölt be, aki megkísérti az embereket, megvezeti őket, és a sötétségbe taszítja követőit. Tengri felveszi a Tengri Ülgen nevet, és visszavonul a mennyországba, ahonnan megszentelt állatokon keresztül megpróbálja a jó útra vezetni az embereket. Ak Tengris elfoglalja a mennyek ötödik szintjét. Azok a sámánok, akik imáikkal Tengri Ülgent akarják elérni, ennél a szintnél soha nem jutnak tovább. Itt mondhatják el kívánságaikat az isteni kalauzoknak. Vissza akarnak térni a Földre vagy az emberek szintére, akkor egy liba alakú csónakban foglalnak helyet.

A középkor előtti volt türk államok – így többek között a götürkök országa –, ahol a kán hatalmát közvetlenül Tengritől eredeztette. Ezeket az uralkodókat általában Tengri gyermekeiként kezelték, akik az istent képviselték a Földön. Tengrikut, kutluġ és kutalmysh címük azon a hiten nyugodtak, hogy rajtul keresztül elérhetik az uralkodónak Tengriáltal adományozott hatalmas szellemet.

A türkök örökösei általában állatimádók és természetimádók voltak. A sámánista hitükön keresztül tisztelték az égi isteneket és azokat a természeti erőket,melyek számukra nélkülözhetetlenek voltak. Az ókori türk világban– mint ahogy ma is – az istenre a "Tengri" szót használták. Vallási szokásaik szerint az eget Tengrivel azonosították. Tengri a főisten, aki mindent mást létrehozott. Ezen az égi istenen felül voltak más istenségek is, akik Tengri akaratát szolgálták ki.

Mahmud Kashgari véleménye szerint Tengrinek tulajdonították a növények növekedését és a fény terjedését. A türkök a tengri szót melléknévként is használták, ebben a formában jelentése "mennyei" volt. Minden olyan dolgot ezzel a jelzővel illettek, mely magas volt. Ilyennek tekintették a fákat, a hegyeket, s ezek előtt mindig meg is hajoltak

A mai török nyelvben a "Tanrı" alakot használják általában az "isten" megjelölésére. Ugyanígy nevezik az ábrahámita vallások Istenét is. A törökök gyakran használják ezt az iszlám Istenre is, akinek az arab eredetű neve Allah. Úgy gondolják, a "Tengri" a legrégebbi ismert török szó, melynek eredete az i.e. VI. század környékére tehető.

Az egyistenhívő tengrizmus váltotta fel a türkök régebbi többistenhitét. Régebbi vallásuk ugyanolyan volt, mint a hunoké, az avaroké és a korai magyaroké.

Forrás: tengri.hu

Ajánlott irodalom Nyomtatás E-mail
  • Finnugor-Szamojéd (Uráli) regék és mondák I-II. (Móra kiadó, 1984.)
  • Benkő Mihály: Julianus nyomdokain Ázsiában (Timp kiadó, 2001.)
  • Benkő Mihály: Nomád világ Belső Ázsiában (Timp Kiadó, 1998.)
  • Bérczi Szaniszló, Detre Csaba: A hunok művészete (Budapest, 2004.)
  • Boros János - Rapcsányi László: Vendégségben őseinknél (Gondolat, 1975.)
  • Csáji László Koppány: Dzsánkrí – Utazás Belső-Magaria bronzkorába (Masszi, 1999.)
  • Hoppál Mihály szerk.: Dede Korkut Könyve (L'Harmattan, 2002.)
  • Karig Sára szerk.: Tundraföldi öreg (Európa, 1975.)
  • Kunkovács László: Kőemberek (Masszi, 2002.)


Ajánlott oldalak:
Link
http://tengri.gportal.hu/
http://www.solyomfia.hu/

Khan-Tengri